Rum község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 1119 fő
Terület: 16.85 km²
Népsűrűség: 66,41 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A Rába bal partján fekszik, Szombathelytől 20 km-re délkeletre.

Nevének eredete

Neve a német Ruhm személynévből ered, vagy a Rummy családnévből.

A rumi római katolikus templom feltárt középkori részletei

Története

Már a római korban fontos átkelőhely volt a Rábán, itt haladt át a Sabariát Sophianeval összekötő útvonal. Az út Rábán átvezető hídjának és a hidat őrző katonák őrhelyének maradványait feltárták. Az egykori római fahíd tartócölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében. Ugyancsak ismert az őrhelyhez tartozó temető helye is. 1246-ban a vasvári képtalan oklevelében terra Rum néven említik először. 1260-ban már terra castri Rwm alakban szerepel, mely a Rába átkelőhelyét őrző erődítményre utal. A Rába hídján hídvámot szedtek. 1277-ben Németújvár ura hívét, Duruzlaus mestert megerősítette rumi birtokában. Az oklevélből kiderül, hogy ekkor Rumban egy torony is állt. 1323-ban Károly Róbert oklevele említi Rumot adománylevelében. 1342-ben egy a birtokokat felosztó oklevélben a rumi birtokrészen említik a birtokos Duruzlau fiainak kúriáját. 1350-ben I. Lajos király Budán kelt adománylevelében Rumot a Rábán átvezető híddal és több településsel együtt kiveszi a Vas vármegyei főispán fennhatósága alól és híveinek Németh Jánosnak és Gergelynek, a Rumy család őseinek, valamint unokatestvéreiknek adományozza. 1415-ban a Rumyak Luxemburgi Zsigmondtól birtokaikra szabad bírói hatalmat kaptak. Rum a középkorban mezőváros volt. 1461-ben feljegyzik, hogy Rumy János Rumy Ferenc özvegyétől a rumi várból értékes tárgyakat, eszközöket és terményt rabolt el. 1532-ben a Bécs ellen vonuló török had a rumi várat is elfoglalta, a települést pedig felégette. A pápai tizedjegyzék szerint 1565-ben Rumban 41 adózó közül 16 jobbágy és 15 zsellér volt. 1591-ben az adózók száma már csak 15. 1623-ban 25 jobbágyot írtak össze a faluban. Rum várát 1581-ben és 1591-ben is említik. 1663-ban a török a Rába vonaláig nyomult be az országba, ekkor az erősség jelentősége is megnőtt. A nemesi sereg több alkalommal Rum körzetében gyülekezett. 1720-ban 23 jobbágy és 4 zsellér élt a faluban. 1758-ban 365, 1786-ban 386 fő volt a lakosság száma. 1828-ban Rum összlakossága 443 fő volt, akik 49 házban laktak.

A Rába folyó hídja Rumnál

Vályi András szerint "RUM. Elegyes magy. falu Vas Várm. földes Ura Rumi Uraság, a’ kinek kastéllyával ékes, lakosai katolikusok, fekszik Hidvéghez mintegy mértföldnyire, ’s révje is vagyon; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég van, és jó neműek; fája, legelője, erdeje is vagyon, piatza Kőszegen, és Szombathelyen." [1]

Fényes Elek szerint "Rum, magyar m.-város, Vas vgyében, a Rába mellett, ut. p. Szombathely 2 1/2 óra, 520 kath. lak., par. templommal, kövér rétekkel. F. u. a Rumy nemzetség." [2]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Rum, régi rábamenti magyar község, a szombathely-rumi vasútvonal végpontja. Házainak száma 95, lakosaié 932. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Vasúti állomás és posta helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség és körorvos székhelye. E községet a Rumy -család törzse 1292-ben kapta donáczióban III. Andrástól. Itt volt a Rumy család ősi várkastélya, melynek egy kis része – de ez is teljesen átalakítva – még fennáll és pedig az a rész, a melyben a tömlöczök voltak. Az elpusztult vár romjait a vízépítkezésnél használták fel. A Rumy-család földesúri jogai a XIII. századtól egész a jelen századig terjedtek. Plébániája már a XIII. században volt. Románstílű, régi templomát teljesen átalakították. Ilyen modorban épült a község határában levő Cziczelle-kápolna is, melynek harangja a XVI. századból való. Jelenlegi kegyura gróf Széchenyi Imre. Bejczy Sándor földbirtokosnak itt csinos úrilaka van." [3]

1857-ben 68 házában 645 lakosa volt. 1869-ben egy hatalmas tűzvészben szinte az egész falu leégett. 1894-ben megindult a Szombathelyről jövő vasúti forgalom, mely növelte a település jelentőségét. 1910-ben 1315 lakosa volt a községnek.

Nevezetességei

Szent László királynak szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus, később barokkizálva.
Határában áll a Bezerédj család kastélya, helyén a középkorban őrtorony állott, ma nevelőotthon.

A kastély légifotója

Híres emberek

Itt született 1797. január 12-én Lencsés Antal tanár, lapszerkesztő, mezőgazdasági szakíró.
Itt született 1881. augusztus 19-én Rumi Rajki István szobrászművész.

Következő községek

További községek